Újabban sok kis méretű képet festek, amíg a nagyok száradnak eljátszadozom velük. A festő állványon - falon jól mutatnak, több sorban lebegnek, úgy mint a hangjegyek a kottavonalakon. A háttérben halk zene szól, Mozart sokat segít, fenntartja az álom utazást. Mostanában nehezebb álomba ringatózni, és könnyebb felébredni. Talán a korom miatt, talán mert van valami a levegőben. Már elmúltam húsz éves, sajnos többször is. Mivel sokat vagyok ébren, így sok kis kép készül, a sok kis képből egyszer csak nagy lesz. A nagy kép lassan fejlődik, lassabban bontakozik ki, de amikor kész, felül múlhatatlan hatásra képes. Elképzelni se tudják milyen hatása lehetséges. Erről még majd mesélek a későbbiekben mire képes egy jó festmény. A sok kis kép egyszer csak összeállt egy sorozattá, a címe Az elveszett város. A kiállítás megnyitóján az egyik látogató megkérdezte, melyik városról festettem. Na de ez legyen egy másik mese.
Melyik városról festettem?
Ezen nagyon meglepődtem, hiszen rengeteg elveszett városról tudunk. Van amelyiket az idő temette el, van amelyiket a föld vagy a tenger vagy ezek mindegyike. Gondolhatunk Trojára, Angkorra, Tikalra vagy Petrára, és sorolhatnám még. Amikor elkezdtem ezt a sorozatot nem gondoltam semelyik városra sem. Általánosan mindegyik város lehetséges. Az elképzelésemben az összes elsüllyedt város benne volt. Emléket szeretnék állítani ezeknek az elveszett városoknak, a színek által életre kelt hangulatokkal, érzelmekkel. Ma már a sorozat önálló életre kelt és folytatódik. Érdekessége a különleges vászon, a jutta vászon. Erre az egyik utazásom során sikerült szert tennem, de ez már egy másik történet.
A különleges jutta vászon.
Fiatal koromban mert egyszer az is volt, Milánóba keveredtem. Ott nem csak az éttermeket és a múzeumokat, hanem a festék boltokat is bújtam. Elkápráztatott ezek gazdagsága és sok rétegűségé. Az egyik művész ellátó boltban fedeztem fel ezt a vásznat. Elmagyarázták ennek a vászonnak az előnyeit és a készítési módját. Mert ezt nem csak duplán szőtték, hanem keresztben is azért, hogy tartós legyen, ne nyúljon meg a kereten amikor felfeszítik rá. Abban az időben nagy méretű képeket festettem és ezért vettem egy egész tekercset. Később derült ki, ez volt az utolsó amit elhoztam, nem szőttek többet ezen a módon. Hiába próbálkoztam nem sikerült beszereznem többet. Nem is tartósak a ma készült jutta vásznak. Ezért nagy becsben tartom a maradék darabokat. Fa lapra kasírozva nagyon idő állóak.
Misi, a kis mókus a szomszéd tetőn rohan a napi, a többszöri napi mogyoró adagja felé. Eleinte nem értettük mért nincs termés az öreg bokron. Volt sok mogyoró csemete de mogyorót nem találtunk, csak a tokját. Elöször tanakodtunk ki vagy mi eszi meg a termést. Aztán csak lebukott ökelme a nagy mohoságában. Valoszinüleg a szomszédos park egyik öreg fáján lakozik. Sokat jár hozzánk, a mogyoró bokor mellett ott van az idős diófa is, ha elfogy az egyik ott van a másik. Jó pár év telt el a Londoni kertes házban élő kis mokus vidám szaladgálása ota, de most ennyi idő után ujra gyönyörködhetem ebben a lelkes futkárosodásban. A gyerekeknek sokat meséltem a kis mókus történetéről, volt idő amikor minden nap el kellett mesélnem a történetét, soha nem unták meg. Én sem, szívesn mesélnék még.